Csatlakozó kisvasutak az Orosháza-Szarvas vasútvonalon

1, - Mária kitérő-Pollakovics birtok

Ezt az apró kisvasutat dr. Pollakovics Ödönné sz. Sváb Mária Terézia építette 1924-ben. A Magyar Királyi Kereskedelemügyi Minisztérium (továbbiakban KM) az építési engedélyt 55573/1924.V. iratszámmal adta ki. A 60 cm nyomtávolságú kisvasút hossza 775 vfm volt, de ehhez 1 200 vfm repvágány tartozott. A forgalom 1944.X.6.-án az orosz megszállás miatt megszűnt. A gazdátlanná vált kisvasútból 1945.X.1.-én már csak 200 vfm pálya maradt, hozzá 10 db lóréval. Az 1949 évi országos rovancsig ennek is nyoma veszett…

2, - Székács major-Almádi major

A kisvasút építtetője a Hatvani Cukorgyár Rt. volt. Az új vasútvonal közigazgatási bejárását 1928.II.24.-én tartották meg. Ezt követően a KM 1928.IV.28.-án 72675 iratszámon kiadta az építési engedélyt. A vonalat azonban az érdekelt helyi földbirtokosok építették meg, név szerint dr. Székács János, dr. Székács István, Székács Béla és Domonkos József, valamint vitéz dr. Bánhegyi Géza.

A 60 cm nyomtávolságúkisvasút pályájába 7 kg/fm súlyú acélsínek kerültek, a talpfák mérete 10x12x100 cm lett. A legkisebb ívsugár 20 méter, a legnagyobb emelkedés/esés 15 ezrelék. A pálya alépítményének szélessége 2.2 m, a rézsű 2.5 m töltésmagasságig 1:1.25, afelett 1:1.5 lábas. A vágánymezőkben egyenesben és 100 méter feletti ívekben csak az ütközési talpfákon kell alátétlemez, 100-30 méteres ívekben 3 talpfán és 30 méter alatti ívekben minden talpfán. A szénsalak ágyazat a talpfák felső élénél 130 cm széles, vastagsága 20 cm. A kisvasút lóerőre lett engedélyezve, egy ló 4 db kocsit továbbíthatott, a vontatóláncnak minimum 2 méter hosszúnak kellett lennie.

A kész kisvasút műtanrendőri bejárását 1928.VII.21.-én tartották meg. A pályára 12 km/h menetsebességet engedélyeztek, váltókon 6 km/h korlátozással.

1937.XI.15.-én a pályasebességet 8 km/h csökkentették.

A háború után, 1945.X.1.-én a kisvasút tulajdonosa Terbetz József volt, az akkor 6 km hosszú pályához mindössze 2 db lóré tartozott. 1949-re a kisvasút szinte teljesen elpusztult, a még fellelhető anyagokat a Mezőhegyesi GVNV. Központi telephelyére szállították.

3, - Nagyszénás-Svábmajor

A 60 cm nyomtávolságú kisvasutat Sváb Lőrinc és Sváb Sándor építette. A Schubert Adolf mérnök által tervezett új vasútvonal közigazgatási bejárását 1924.I.29.-én tartották meg. Az építési engedélyt a KM 52989/1924 iratszámmal adta ki. A pálya felépítménye 7 kg/fm súlyú acélsínekkel épült, a talpfák mérete 10x12x100 cm lett. A vonal 1/2 szelvényközében 40 m használható hosszal bíró, míg a 15/16  szelvényközben 60 m használható hosszal bíró forgalmi kitérő épült. A Nagyszénási MÁV állomáson hamarosan bővíteni kellett az átrakó vágányt. A KM által 97064/926 iratszámal engedélyezett új létesítmények egyesített közigazgatási és műtanrendőri bejárását 1927.IV.5.-én tartották meg. A vonalat tulajdonosváltás miatt 1941-ben a 34772/941.F.I. iratszámú engedély alapján felbontották.

4, - Nagyszénás-Lajos kismajor

Ennek a lóüzemű kisvasútnak építtetője gróf Berthold Lipótné sz. gróf Károlyi Ferdinanda (1868-?) volt. A leendő kisvasút közigazgatási bejárását 1900.IV.17.-én tartották meg. Az építéssel a Roessemann és Kühnemann cég lett megbízva. A pálya hossza 3 420 vfm. lett. A töltés alsó éle 1.6, felső éle 1 m széles lett, a rézsű 1:1.5 lábas. A felépítménybe 6 méter hosszú, 7 kg/fm súlyú acélsínek kerültek 12x15x100 cm méretű akác talpfákra szegelve. Az aljkiosztás 25/65/65/72/72/72/65/65/25 cm lett. A szénsalak ágyazat vastagsága 20 cm lett. A vonalon a legnagyobb emelkedés/esés 7.01 ezrelék lett, a legkisebb ívsugár 15 m. A váltók 5 méter hosszúak 8 db talpfával alátámasztva, a tősínek 2.8, a csúcssínek 1 m hosszúak. A keresztezések öntött kivitelűek, a váltók állítókészülékekkel vannak ellátva. Az új vonalon kettő db útátjáró létesült, melyek vezetősínnel és tölgyfa pallóval lettek ellátva. Három forgalmi kitérő létesült egyenként 40-40 m használható hosszal. Egy az 1/2, egy az 5/6 és végül egy a 25/26 szelvényközben. A 31+84 szelvénypontból istálló csonkavágány ágazott ki, a vonal végpontjából pedig újabb kettő. A forgalom felvételéhez 50 db lóré lett beszerezve.

A kész kisvasút műtanrendőri bejárását 1900.IX.18.-án tartották meg 9:00 órai kezdettel Nagyszénás MÁV állomásról kiindulólag. Ezután megadták az üzemengedélyt a forgalom felvételéhez. A lovak öt kocsit vontathattak, abból az elsőnek fékesnek kellett lennie. Az üzemet éjjel is fenn lehetett tartani, de szürkülettől az első és hátsó kocsikra lámpást kellett helyezni. A pályára 12 km/h menetsebességet engedélyeztek, de kanyarulatban, útátjárón és váltókon csak lépésben lehetett haladni. Íme a kezelési útmutatás a vontató személyzet részére:

„1,- Elindulás és megállás egy rövid kürtszóval jelzendő!   

  2,- Útátjárók és kanyarulatok előtt egy hosszú kürtjelzés adandó!

  3,- Nyílt pályán, ha a vonat előtt gyalogos halad, többszöri rövid kürtjelzés adandó!

  4,- Üres vonat kitérő előtt egy rövid és egy hosszú kürtjelzéssel kell jelezze érkeztét, mire a szembe jövő vonatról hasonló választ kell kapjon. Ekkor kitérőbe jár és ezen cselekedetét újból egy rövid és egy hosszú kürtjellel jelzi, tudomására hozva ezt a szembejövőnek. Ekkor a szembejövő két hosszú kürtjelzés adása után folytathatja útját a nyílt pályán a kitérőben egyenesben áthaladva.

  5,- Megállást mindig több rövid és hosszú kürtjel kell, hogy jelezze!

  6,- Lassítást egy vontatott hosszú és egy rövid kürtszó kell, hogy jelezze!”

A kisvasút üzemengedélye 25 évre szólt és csak teherforgalmat engedélyezett.

Az üzemengedély meghosszabbításához szükséges közigazgatási bejárást 1931.VIII.28.-án tartották meg, az új műtanrendőri bejárást pedig 1934.XII.17.-én. Az új üzemengedéllyel együtt módosult a hajtó személyzet jelzési utasítása, valamint lecsökkentették a pályasebességet 8 km/h-ra:

„ - Figyelj!                           = négy rövid sípjel

   - Megállj!                          = egy hosszú sípjel

   - Lassan!                           = hosszú/rövid/hosszú/rövid sípjel

   - Féket húzd meg!            = rövid/rövid/hosszú kétszer hallatva

   - Féket ereszd meg!          = hosszú/rövid/rövid kétszer hallatva”

A kisvasút állandó pályáját 1 500 vfm repvágány egésszítette ki. A II. Világháború előtt a birtok és a kisvasút a Leipziger Vilmos Rt. bérleménye lett. A háború után a forgalom leállt. Az 1945.X.1.-ei felmérés az akkor már 4.5 km hosszú pályán mindössze 2 db lórét talált! A pályát sínanyaga és tüzelésre alkalmas talpfái miatt a lakosság 1947-1948-ban teljesen felbontotta…

5, - Pálmatér-Cifra major-Székes major

A kisvasutat Wolfinger Alajos építette a Szénási Királysági Bérgazdaság számára. Az építési terveket 1913.XII.-ban mutatta be a KM számára az építő és anyagot szállító Magyar-Belga Fémipargyár Rt. volt. 1914.V.20.-án a KM kiadja a 28392/1914 iratszámú építési engedélyt, mely XII.31.-éig érvényes.

Az új vonal kezdőpontja Székácsmajorban van. A 60 cm nyomtávolságú kisvasút pályájába 7 kg/fm súlyú acélsínek kerültek. Az akáctalpfák 80 cm aljközzel követték egymást, méretük 12x14x100 cm volt. A homok ágyazat a talpfa felső élénél 130 cm széles volt, vastagsága 20 cm lett. A pálya legnagyobb emelkedése/esése 10 ezrelék volt, a legkisebb ívsugár 15 méter. A pályába 7 200 mm hosszú gyökcsapos váltók kerültek, a kitérő ív sugara 25 m, a hajlásszög 10 fok. Járműként vasvázas-középütközős, íves alvázú faszekrényes lórék lettek beszerezve 2 m3 űrtartalommal.

Az I. Világháború a gabonaipart nagyon sikeres vállalkozássá tette. Kisvasutunk átrakóvágánya messze esett a MÁV állomás gabonaszínjétől. Ezért 1918-ban az 53/54 szelvényközben vágánykorrekcióra került sor. Ennek közigazgatási bejárását 1918.I.30.-án tartották meg.  A vágányáthelyezés építési engedélyét a KM 1918.IV.2.-án adta ki 14100/1918 iratszámmal. Sajnos a műtanrendőri bejárások idejét nem ismerjük.

1921.XI.5.-én újabb közigazgatási bejárás, majd 1922.IX.20.-án műtanrendőri bejárás. A kisvasút fővonalának hossza 1924-ben 5 180 vfm volt.

A II. Világháború utáni időszakból semminemű adat nem került még elő.

6, - Kiscsákó-Gáspártelek-Orbánmajor

Erről a kisvasútról sajnos nagyon kevés adat került elő. Valamikor a két Világháború között épült, építtetője Geist Gáspár (1901-1962) birtokos. 1945.X.1.-én a járműállomány 15 db lóréból állt. 1949-ben átveszi őt is a Mezőhegyesi GVNV. Ekkor részletes rovancs készül (I.21.) : - 5 500 vfm 7 kg/fm fővágány

       - 400 vfm 7 kg/fm mellékvágány

       - 12 db 7 kg/fm váltó

       - 6 db jó és 8 db rossz lóré

A kisvasutat az ötvenes évek derekáig használták a cukorrépa kampányok ideje alatt. Az utolsó, 722/5/1955 iratszámú üzemengedély lejártakor az 5.3 km vonal már üzemen kívül állt.

7, - Kondoros-Bolzamajor

A kisvasút építtetője valószínűleg a Hatvani Cukorgyár Rt. volt, legalábbis a ’40-es évek elején ők vannak tulajdonosként feltüntetve. Sajnos a kisvasútról, magáról csak annyit tudunk, hogy 60 cm nyomtávolsággal épült, valószínűleg csatlakozott a másik kondorosi kisvasúthoz. Közigazgatási bejárását 1928.IV.3.-án tartották meg 9:00 órai kezdettel, műtanrendőri bejárását 1928.VII.10.-én tartották meg, szintén 9:00 órai kezdettel. A kisvasút első üzemvezetője Pian György uradalmi gazda volt.

A kisvasutat a Mezőhegyesi GVNV 1949-ben felbontotta.

8, - Kondoros-Istvánmajor

Csákói Geiszt Gyula, kondorosi lakos gondolt egy okosat és 1899-ben szerződést kötött a Mezőhegyesi Czukorgyár Rt.-vel cukorrépa termesztésére és eladására. Kondorosra ezidőtájt már nagyvasúton el lehetett jutni, a Békés-Csanádi HÉV a Szarvas-Orosháza-Mezőhegyes, 77 km hosszúságú és ebből kiágazó Kisszénás-Kondoros, 6 km hosszúságú vonalakon. Ezeket 1893.XI.23.-án adták át a közforgalom számára.

Mivel a Geist birtok távol volt az állomástól és csak földút kötötte a kettőt össze, a szerződésnek eleget tudjon tenni, olcsó és időjárástól független közlekedési eszközre, kisvasútra volt szüksége. A KM-tól 1899.I.15.-én kért engedélyt 60 cm nyomtávolságú lóüzemű kisvasút építésére.

A leendő kisvasút terveit Pálmay Károly mérnök készítette el, a szükséges anyagokat és eszközöket az Orenstein & Koppel cég gyártotta és szállította. 1899.III.22.-én megtartották a közigazgatási bejárást majd kezdetét vette az építkezés. A 7.5 km hosszúságú vonalon a legnagyobb emelkedés/esés 3 ezrelék lett, a legkisebb ívsugár 30 méter. A vonal kezdőpontja István major lett, innen kezdődik a szelvényezés is. A felépítménybe 7 kg/fm súlyú, 7 m hosszú acélsíneket fektettek. A pályába tölgy talpfákat kerültek 20 cm vastag homok ágyazatban. A vonal 39/40 és 73/74 szelvényközeiben egy-egy 60 cm belméretű áteresz került. A közút tíz helyen keresztezte a vasutat, így 4 db 3 és 6 m széles, valamint 2 db 10 m széles útátjáró épült, melyeket 7 cm vastag tölgyfa pallókkal burkoltak. A váltók baknyelvváltók voltak, az elhajlás 1:6 arányú volt. Járműnek favázas fékes és fékezetlen kocsik lettek beszerezve.

Az újdonsült kisvasút műtanrendőri bejárását 1899.X.4.-én tartották meg. A pályasebességet 10 km/h állapították meg, egy ló 5 kocsit vontathatott. A csak nappali üzemre engedélyezett kisvasút csak a Geiszt birtok árúit és alkalmazottjait szállíthatta. A lóréskocsisoknak, ha útátjáróhoz, vagy kanyarulathoz értek, figyelmeztető kürtjelzéseket kellett adniuk. A vonal első üzemkezelője Füzék Béla uradalmi kasznár lett.

A ’40-es években a kisvasút tulajdonosaként ifj. Wekerle Sándornét említik.

1945.X.1.-én a kisvasúthoz 10 db lóré tartozott. A további sorsáról csak annyit tudni, hogy 1954-ben még létezett 7 km hosszal.  

9, - Csabacsűd-Kisráta-Nagyráta

Az első vonalat báró Königswarter Hermann építette ismeretlen időpontban. 1914/1915 évi felmérés szerint a 76 cm nyomtávolságú kézi üzemű kisvasút 800 vfm hosszú és hozzá 8 db kocsi tartozik.

A második kisvasutat Swarz Gyula földbirtokos építette. A KM az építési engedélyt 87209/1924 iratszámmal adta ki. Az építendő kisvasút közigazgatási bejárását 1924.IX.10.-én tartották meg, majd 1924.X.5.-én a műtanrendőri bejárást, 9:00 órai kezdettel. Maga a vonal valószínűleg még a nyáron megépült és az eltelt rövid idő alatt csak a hibákat kellett kijavítani.

Az új vonal nyomtávolsága 60 cm lett, felépítményébe 7 kg/fm súlyú acélsínek kerültek. A legnagyobb emelkedés/esés 10 ezrelék lett, a legkisebb ívsugár 15 méter volt. A közutakkal való találkozásoknál 1 db 8 m, 1 db 6 m, 1 db 4 m és 7 db 3 m széles útátjáró épült. A 0/1, 15/16, 18/20, 35/36, 48/49 és 52/53 forgalmi kitérők épültek.

A vonalról legközelebb 1945.X.1.-én hallani, ekkor már a Csabacsűdi Földműves Szövetkezet tulajdonában van, hossza 7 390 vfm és 38 db lóré tartozik hozzá. Ezt a kisvasutat is átveszi a Mezőhegyesi GVNV, íme a rovancs (1949.I.21.):

- 4 300 vfm 7 kg/fm fővágány

- 1 000 vfm 5.5 kg/fm fővágány

- 2 000 vfm 7 kg/fm mellékvágány

- 17 db 7 kg/fm váltó

- 9 db jó és 1 db rossz váltó

A kisvasutat a Békéscsabai GVNV 1952.V.-ban átadta a Csabacsűdi Állami Gazdaságnak. További sorsa ismeretlen.

10, - Szarvasi iparvasutak

Ezeknek az apró kisvasutaknak a közigazgatási bejárását 1924.X.16.-án tartották meg 10:00 órai kezdettel. Az egyik vonalka a Strasser & Kőnig cég magtárát, míg a másik Donner Árpád fatelepét volt hivatott összekötni a MÁV állomással. A két kisvasút egyforma pályával lett megtervezve. A 60 cm nyomtávolságú kisvasutak felépítményébe 5.5 kg/fm súlyú acélsínek kerültek 12x12x110 és 12x14x110 cm méretű keményfa talpfákra szegelve. Az aljtávolság 68 cm lett, a homok és salak ágyazat a talpfák felső élénél 170 cm volt. A házi készítésű váltók elágazásának szöge 9 fok volt, a 7 m hosszú kitérőkből 2.5 méter volt a csúcssín.

Sajnos ezzel az építés körülményeiről-idejéről el is fogyott az ismeretanyag. A legközelebbi támpont az 1945.X.1.-i rovancs, ekkor csak a gabonaszállító kisvasút létezik, hossza 60 vfm és 4 db kocsi tartozik hozzá.

További sorsa ismeretlen.